éves énekes vagyok és jég táncos. Van egy nővérem Kéti:
Ő a legjobb barátnőm:
A nappali:
A konyha:
A fürdő szoba:
A szobám:
Kéti szobája:
Na hát ennyi lenne. Most pedig jöhetnek a fejezetek.
1 fejezet
Reggel fel keltem és le futottam a lépcsőn hogy reggelizhessek.
-Sziasztok! -mondtam álmosan
-Szia kicsim jó reggelt-mondta anya
Nagy meg lepetésemre a nővérem vagyis Kéti már tegnap ide jött hozzánk és 1 hétig marad.De én ezt nem tudtam mert nem láttam hogy jött volna és még csak nem is mondta senki sem hogy jön.
-Ömm te még mindig alva jársz ám mert át jöttél a szobámban és ott maradtál.-mondta Kéti.
-Tényleg ? -kérdeztem
-Ahham ! -mondta nevetve
-Hát de legalább nem estem ki az ablakon mint múltkor-mondtam
Jót röhögtünk míg anya azt nem mondja nekem hogy vigyem ki a szemetet. Hát jó kiviszem. Ugyebár pizsiben voltam mert soha nem szoktam egyből felkelés után felöltözni. Így hát így vittem ki a szemetet. Ki mentem az ajtón és mivel szerda volt jön a szemetes kocsi így a járda szélére volt ki tolva a szemetes és hát oda mentem hogy bele dobjam a szemetet. Egyszer csak amint oda megyek meg látom Nicket akibe dele vagyok esve. Éppen gördeszkázott a barátaival. Meg látott és el kezdett nevetni. Én is vissza nevettem rá. De utána eset le hogy miért nevetett rajtam. Mert pont egy Barbis pizsi volt rajtam. Nem is értem hogy vehettem fel ezt a pizsit. Aztán az is le esett. Tegnap felelsz vagy merszt játszottunk a barátaimmal és az egyik fiú Look azt mondta hogy ma este aludjak Barbis pizsiben. Hát igen ez van. Ja és mielőtt el felejteném mutatom Nicket:
Gyorsan be futottam a házba és le szidtam Kétit és anyát is hogy miért nem szóltak hogy Barbis pizsiben akarok kimenni. Fel mentem a szobámban és ki választottam a ruhát amit ma fel fogok venni:
-Szia Stella!-szólalt bele az ellenségem: Lola
-Szia Lola ! -mondtam undokan
-Csak azt akartam mondani hogy ma délután előbb be kellene jönnöd próbálni mert nagyon le vagyunk maradva. -mondta
-Oké de mikorra? -kérdeztem
-Hát mondjuk 3 -kor? -kérdezte
-Oké ott leszek! -mondtam
Szerencsére mindig ott hagyom a cuccomat úgy hogy nem kell semmit sem vinnem. Pont 3 végeztem. Indultam is hogy oda érjek. Hát oda értem a próbára.
-Hahó !! Van itt valaki? -kérdeztem
-Ó igen mi itt vagyunk ! -mondta Lola
-De hát hol van a tanárnő? -kérdeztem
-Ööö hát ő ott van a színpadon ott vár téged de előbb menny be a raktárba és hozd ki nekünk a cuccokat légyszíves. -mondta
-Oké! -mondtam
Hát be mentem a raktárba és ki vittem a cuccokat. Fel vették a ruhákat. Indulhat a tánc. Egyenként mentünk a jégre. Először persze Lola aztán a többi lány és legvégül én. Ki mentem a jégre és csináltam (nem egyből) egy dupla csavarást a levegőben. Ezt most csináltam meg legelőször. Nagyon boldog voltam , de viszont Lola nem. Ami nem tudott nagyon izgatni. Mutatok egy képet Loláról:
-Nem nagy szám ezt én is meg tudom csinálni! -mondta
-Ó igen ? akkor csináld meg -mondtam
-Jó akkor csak figyelj-mondta
-Hát én inkább megyek a telefonomért hogy majd fel tudjam hívni a mentőket! -mondtam
-Ne legyen ennyire nagy a szád!-mondta
Hát csak néztem hogy mikor esik el. Erre meg csinálja a dupla forgást. Én majd nem fel robbantam. Oda jött hozzám:
-Hát úgy látszik feleslegesen mentél el a telódért! -mondta
Erre el megy mellettem. Haza mentem és otthon várt engem Kitti. Nagyon örültem neki. Át jött hogy vegyük meg a kirándulásra a cuccokat. El mentünk egy édesség boltba és ott volt Nick.
-Nézd ott van Nick -mondtam Kittinek
-Ő az akibe úgy bele vagy esve?? -kérdezte
-Igen ő , de ne mond hangosabban jó? -mondtam
-Gyere menjünk oda hozzá-mondta
-Na nem azt már nem ! -mondtam idegesen
-Mert mi bajod van?-kérdezte
-Áh semmi csak mindig zavarba jövök hogy ha a közelében vagyok.-mondtam
-Nyugi majd én ki javítalak ha hülyeségeket hablatyolsz.-mondta
-Na jó de csak egy kicsit.-mondtam
Hát oda mentünk és egész oda felé úton remegett a térdem és el kezdtem borsózni.
-Áh szia Nick! -mondta Kitti
-Sziasztok lányok hát ti?? -kérdezte
-Mi csak be vásárolunk az osztálykirándulásra-mondta
-Ó tényleg hát én is pont ezért jöttem ide. -mondta
-Ó komolyan? -kérdezősködött
-Igen -mondta
-Na hát akkor mi most megyünk nem akarunk zavarni.-mondta Kitti.
-Jól van sziasztok! -mondta
-Szia !!! -mondtuk egyszerre
Na végre el mentünk onnan. Viszont egy árva szót sem szóltam , de akkor is. De miközben vásárolgattunk egymást néztük Nickkel. Nem bírtam ki hogy ne oda nézzek és szerintem ő sem.Oda intett nekem és én vissza intettem de aztán oda ment a pénztároshoz és ki fizette az édességeket és el ment. Hát ez az én szerencsém. Na mindegy. Az édesség vevés után el mentünk egyet vásárolni is. Meg mutatom milyen ruhákat vettem a kirándulásra:
Nos így telnek napjaink együtt. Vásárlással. Kifele a boltból meg láttuk Lolát. Az új magassarku cipőjében amiben nem tudott menni így le ült a padra. :
Lola szemszöge:
Aj hülye cipő. ( erre le tette az üres papírból készült italos poharát és egy arra járó ember bele dob egy 1000-est. ) Hé én nem pénzért ülök itt! Hanem azért hogy valaki segítsen le venni ezt a cipőt.
Ez már nem Lola szemszöge!
Oda mentünk hozzá és meg kérdeztük hogy:
-Szia Lola! Csak nincs valami gond a magassarkúddal? -kérdezte Kitti
-Öm nem hallottam hogy köszöntetek volna!-mondta
-Na válaszolnál már a kérdésünkre?-kérdeztem
-Hát nem nincs semmi baja a cipőmnek úgy hogy le szállhattok rólam.-mondta
-Oké ha annyira nincs baja a cipődnek akkor miért nem mész vele?-kérdezte Kitti
-Hát mert el fáradtam és le szerettem volna ülni! -mondta
-Hát hogyne persze na szia!-mondta Kitti
Hát el mentünk onnan és vissza fordultam, hogy meg nézzem hogy még mindig ül-e és láttam , hogy próbál felállni , de nem tud:
-Hé Kitti! -Nem kéne egy kicsit segíteni neki?-kérdeztem
-Hát nem nem segítek neki mert ő sem szokott nekünk segíteni semmiben!-mondta
-Igen tudom , de mi ne legyünk olyanok mint ő velünk!-mondtam
-Hát jó , de nem szívesen!!-mondta
Oda mentünk:
-Ne segítsünk egy kicsit?-kérdezte Kitti
-Nem nem kell fel tudok állni magam is.-mondta
-Hát nekem nem úgy tűnt az előbb!-mondtam
-Na jó egy kicsit tényleg segíthetnétek!-mondta
Felemeltük és oda vittük a buszmegbe:
-Hé!! -Ki fogja felvinni a buszra?-kérdeztem
-Ömm nézd ott van Kevin a buszmegállóba!-Ő majd fel viszi a buszra!-mondta Kitti
-Oké vigyük oda gyorsan!-mondtam
Oda vittük Kevinhez:
-Hé Kevin! -Lenne egy kérésünk!-Fel vinnéd a buszra?-kérdezte Kitti
-Ömm igen , de miért?-kérdezte
-Hát mert nem tud ebben a cipőben járni és meg láttunk téged és gondoltuk te majd fel viszed ha már úgy is te is ezzel a busszal mész és hát egy utcában laktok!-mondtam
-Oké fel viszem!-mondta
-Ó köszi Kevin !!-mondtuk egyszerre mind a 3 an
Meg jött a busz:
Kevin gyors föl kapta Lolát az ölébe és:
-Ó sok boldogságot-mondta a busz sofőr
-Hogy micsoda?-kérdezték egyszerre
-Hát ti vagytok azok akik most házasodtatok össze és gondoltam sok boldogságot kívánok önöknek, de nem vagytok egy kicsit fiatalok a házassághoz?-kérdezte a sofőr
-Hát igazából mi nem is...
-Egy szót se mondjon fiatal ember értem én a dolgot!-kacsintott a sofőr Kevinre
-Ezért most ingyen utazhatnak!!-mondta a sofőr
-Hát legalább ingyen van!-mondta Kevin
Mi egész végig röhögtünk az egészen! Nagyon jó volt. Gondolom azért hihette a sofőr , hogy ők házasodtak össze mert pont akkor házasodott össze egy pár és azt gondolhatta , hogy ők azok mivel Lola ilyen hosszú fehér szoknyába volt és hát... a többit tudjátok. Na mindegy jó volt az a nap. Utána haza mentünk és nagyon unatkoztunk mert már minden el volt pakolva mg mindent meg vettünk az útra. Szóval nagy volt az unalom. Mire Kitti mondja hogy:
-Nem nézzük egy filmet? Például: Titanic? -kérdezte
-Mivan? -Én nem nézek Titanicot és egyébként sincs kedvem sírni!-mondtam
-Hát nem kell sírnod!-Elég ha csak nézed!-mondta
-Nem én nem nézem , de ha te akarod akkor nézd csak nyugottan.-mondtam
-Na légyszives az én kedvemét !!-mondta
-Hát jó legyen !mondtam nem túl boldogan
A következő pár órában csak Titanicot néztünk és én mint mindig sírva fakadtam. Persze Kitti nem. Na mindegy annyira meg szerettem a Titanicot , hogy még egyszer meg néztük. Nem is értem hogy hogyan bírtam ki. Le mentem inni és észre vettem hogy senki nincs itt lent. Akkor valaki kopogott az ajtón úgy meg voltam ijedve hogy mozdulni sem mertem. Utána:
-Ki az? -kérdeztem dadogva
-Én vagyok az Nick! -Nem kell meg ijedned csak én vagyok-mondta
-Tényleg te vagy? Azt nem hiszem Nick soha nem jönne ide!-mondtam
-Hát most ide jött , kérlek nyiss ajtót!-kérlelt
-Jól van! - Nyitom mindjárt!-mondtam és gyors fel kaptam valami hegyeset hogy majd meg tudjam védeni magam ha mégsem Nick az!
-Megyek!-mondtam
-Hát már jó lenne majd meg fagyok itt kint!-mondta
Ki nyitottam és tényleg Nick volt az. Hihetetlen hogy nem ismertem meg a hangját.:
-Áh szia Nick!-mondtam
-Na végre ki nyitottad az ajtót és miért van nálad hegyes végű esernyő?-kérdezte
-Ó hát gondoltam biztos esik és hát ki hoztam magammal ezt az esernyőt!-mondtam
-Áh értem én csak azért jöttem hogy ezt vissza adjam! Ott hagytad a boltba az eladó kért meg rá hogy hozzam el neked!- mondta
-Ó köszönöm! Ömmm nem jössz be egy kicsit? Nyugi anyámék már rég alszanak Kitti meg Titanicot néz egyébként én is azt néztem csak le jöttem inni aztán te kopogtál- mondtam
-Tényleg Titanicot néztek? Nekem az a kedvenc filmem-mondta
-Komolyan? Nekem nem olyan szomorú.-mondtam
-Lehet de romantikus is!- mondta
-Ebben igazad van!- mondtam
-Na és be mehetek?-kérdezte
-Jah bocs persze gyere csak!-mondtam
-Szép kis otthon!.mondta
-Ó köszi!- mondtam
-Fel megyünk Titanicot nézni?-kérdezte
-Ömm hát persze fel mehetünk-mondtam
Fel mentünk és gondolhatjátok mit mondott Kitti mikor meg látta Nicket:
-Te meg mit keresel itt?-kérdezte
-Hát Stella ott hagyta a boltba a bérletét és én el hoztam neki!-mondta
-Ó komolyan? -kérdezte
-Igen!-mondta
-Hát akkor egyel többen vagyunk a film nézésre na gyertek!-mondta Kitti
Ekkor történt a legcikibb dolog ami valaha történt velem. Akkor amikor már félig el van süllyedve a hajó és az emberek potyognak le a hajóról na az szörnyű volt és én nem bírtam nézni ezért oda akartam bújni Kittihez hogy ne lássam erre Nickhez bújok. Hát amikor észre vettem hogy ez nem Kitti hát:
-Ó bocsi Nick azt hittem hogy Kitti vagy!-mondtam
-Semmi gond meg értem ezt a részt én sem szeretem!-mondta
Kitti csak nevetett. Én meg gyors meg rúgtam hogy hadja már abba a nevetést. Utána nem nagyon nyugottan néztem a filmet.De végül is túl éltem. Vége lett a filmnek és Nick azt mondta hogy:
-Hát nekem mennem kell! Köszönöm hogy meg nézhettem veletek a filmet- mondta
-Szívesen Nick bármikor meg nézhetsz velünk filmet hisz osztálytársunk nem igaz?-kérdezte Kitti
-De igen! Hát köszönöm!-mondta
-Várj le kísérlek!-mondtam
-Hát akkor szia Stella! Majd találkozunk!-mondta
-Oké szia Nick!-mondtam
Hát ez jó volt fel mentem és csak aszt láttam hogy Kitti alszik a földön.Be takartam egy pléddel és el mentem zuhanyozni. Ki jöttem és le kapcsoltam a lámpát és lefeküdtem. Egy jó nap végére értem.
Más nap reggel:
2.fejezet
Reggel mikor felkeltem és észre vettem , hogy Kitti még mindig alszik pedig már fél 12 volt. Szóval le futottam a lépcsőn és észre vettem , hogy Nick az asztalnál ül és éppen enni készül.
-Szia Stella jó reggelt!-mondta anya
-Ömm szia anya!-mondtam fáradtan
-Szia Stella!-mondta Nick
-Szia Nick!!-mondtam
-Gondolom most azt kérded magadban vajon mit keresek itt igaz?-kérdezte
-Ömm igen pont ezt!-mondtam
-Hát ha nem gond Nick akkor majd én válaszolok! -mondta anya
-Szóval találkoztam Nickkel és el mondta hogy tegnap nálunk volt és oda adta neked a bérletedet amit ott hagytál a boltban és mondtam neki hogy jöjjön át hozzánk reggelire meg köszönés képpen!-mondta anya
-Ja így már minden érhetőbb!-mondtam
-Hát látom nem repdesel az örömtől hogy itt vagyok!-mondta Nick
-Ó dehogyis nem maradj csak , csak előbb felöltöznék amit nem szoktam reggelinél , de ez most egy kivételes nap!-mondtam
Hát inkább vissza se néztem mikor ezt mondtam. Hát , de már mindegy felöltöztem és próbáltam felkelteni Kittit:
-Hé Kitti ébredj itt van Nick! -Velünk fog reggelizni gyere már!-mondtam
-Micsoda? -Bocs de nem hallok semmit asszem a TITANICRÓL álmodtam és szörnyű volt!-mondta nagyon álmos hangon
-Nem érdekel most az álmod inkább gyere és öltözz fel gyorsan!-mondtam
-Jól van , jól van megyek már!-mondta
Végre mind ketten felöltöztünk és mentünk reggelizni. Miközben mentem le a lépcsőn csak Nickre tudtam nézni senki másra. Ő is rám nézett egyszer vagy kétszer nem tudom pontosan. Le értünk a lépcsőn és neki álltunk reggelizni. Reggeli után még maradt kicsit Nick és beszélgettünk az osztály kirándulásról. Sokat röhögtünk és nem akartam hogy el menjen. Egyébként se akartam hogy el menjen , de most főleg nem. Na mindegy nézegettünk képeket az osztályról, csokikat zabáltunk közben néztük a Reszkessetek betörőket. Nagyon jó volt. Már elég volt a sok sírásból! (Ezt a célzást a Titanicra értettem)Most jó volt egy kicsit röhögni is. Erre mondja Nick hogy:
-Ó lányok bocs , de mennem kell!-mondta Nick
-Nem , nem kell!!!-mondta Kitti
-De igen sajnos!-mondta
-Hát akkor köszi hogy átjöttél és reggeliztél velünk! Remélem majd még máskor is lesz ilyen!-mondtam
-Nem én köszönöm hogy át jöhettem!-mondta -De le kísérsz ugye?-kérdezte erre Kitti el kezdett röhögni
-Ömm hát persze hogy le kísérlek!-mondtam el pirulva
-Akkor jó! Hát szia Kitti!-mondta
-Szia Nick!-mondta
Le kísértem az ajtóhoz és el búcsúztunk egymástól. De csak szigorúan úgy hogy meg öleltem!
Utána fel mentem Kittihez és megkérdeztem tőle hogy nem akar-e el menni a Plázába valami jó filmet nézni?! Erre azt monda hogy:
-De persze mennyünk! Most adják a Titanicot 3D-ben!-mondta
-Ajj be fejeznéd már ezt a Titanicozást? Hmmm? Fejezd be nem nem Titanicot nézünk nem érdekel hanem valami más filmet amin lehet röhögni is! Nem mint a Titanicon! Jó azon is lehet párszor de nem annyiszor amennyiszer én akarok! Szóval te nyugottan mehetsz a Titanicra de én nem megyek veled!-mondtam szigorúan
-Oké akkor döntöttél hogy te hova mész?-kérdezte
-Micsoda? Nem jössz velem egy másik filmre?-kérdeztem
-Nem mert én meg szeretném nézni a Titanicot és nem érdekel ha te nem menny csak egyedül arra a másik filmre amelyikre te akarsz de vedd tudomásul hogy nem megyek veled!-mondta és erre el ment zuhanyozni
Hát ez is egy jó nap volt. Egész oda fele úton nem beszélgettünk egymással. Pedig mindig szoktunk. Ez hiányzott nekem , de nem én vagyok az akinek bocsánatot kell kérnie. Egyszerűen nem tud le szállni egy kis időre sem a Titanicról. Tavaly a szülinapjára egy nagy Titanicos tortát kapott amiből egy pici darabot sem evett. Mert hogy olyan szép. Senkinek nem engette meg hogy egyen belőle csak nekem de én meg nem kívántam. Szóval nagyon Titanic rajongó és ez már kezd zavarni egy kicsit. Még a ruházata fele is tiszta Titanicos mutatom:
-Hé mi történt?-kérdezte
-Áh semmi csak egy kis szerelmi bánat ennyi!-mondtam szomorúan
-Hogy mi? Itt van Nick?-kérdezte
-Igen itt van! Egy lánnyal.-mondtam
-Ó sajnálom! Majd én oda megyek ahhoz a lányhoz és ki tekerem a nyakát! De nem kell meg tennem ugye?-kérdezte
-Nem nem kell meg tenned!-mondtam
-Jó akkor mennyünk vissza a filmre és nézzük tovább úgy hogy nem nézünk rájuk jó?-kérdezte
-Nem nem megyek vissza!-mondtam
-De gyere , ne törődj velük!-mondta
-Ne törődjek velük? Látom te ezt nem érted!-mondtam és el mentem
Utána nem tudom mit csinált Kitti , de nem is nagyon érdekelt. Otthon az ágyamon ültem és tépkettem a Nickkes képeket. Nagyon rossz volt az a nap. De túl éltem. Próbáltam magam túl tenni Nicken , de nem ment. Na mindegy haza jött Kitti és egy szót sem szólt hozzám. Csak most:
-Most meg mi bajod van? - kérdeztem
-Még te kérded?!-mondta és egyben kérdezte is
-Hát igen most kérdeztem!-mondtam
-Hát mivel te azt mondtad hogy "látom te ezt nem érted" azzal bántottál meg! Mert igen is tudom milyen érzés!-mondta és ezzel el ment a fürdőbe
Ez a pár nap nagyon rossz volt. Csak feküdtem az ágyamban és szomorú zenéket hallgattam. Az egész ágyam zsepikből állt. Képeket nézegettem Kittiről és rólam. Pár képen még Nick is rajt volt. Egyszer csak be kopog anya:
-Kicsim nyiss ajtót kérlek!-mondta
-Jól van megyek!-mondtam
-Szia Stella!-mondta anya
-Szia anya!-mondtam és megöleltem
Be hívtam és le ültünk az ágyra:
-Stella ez nem mehet így tovább!-mondta anya
-Micsoda?-kérdeztem
-Hát ez! Hogy nem jössz ki az ágyadból az még oké hogy a szobádból nem jössz ki de hogy az ágyadból sem! Ez már röhej.-mondta anya
-Tudom , de nagyon meg viselt ez a dolog! Még Kittivel is össze vesztem.-mondtam
-Ó kicsim sajnálom! Biztos meg lehet valahogyan oldani! Például kérj szépen bocsánatot Kittitől mert el mesélte hogy mit mondtál neki és nem volt túl szép tőled! Biztos volt már neki is ilyenben része!-mondta
-Jó tényleg igazad van! Akkor az egyik problémám meg is oldódna!-mondtam
-Na látod!-mondta
Ezután ki ment a szobámból és fel hívtam Kittit mert éppen a boltban volt hogy jöjjön haza. Haza jött és fel hívtam a szobámba.
-Figyelj Kitti nagyon sajnálom hogy azt mondtam neked amit tudod!-mondtam
-Igen tudom és semmi gond! Meg van bocsájtva! De ne mondj ilyet többet jó?-kérdezte
Ezzel megöleltük egymást. Jó érzés volt hogy legalább már csak egy gonddal kell meg birkóznom. Ekkor csengettek az ajtón. Anyáék el mentek vacsizni tehát nekem kellett volna ki nyitnom az ajtót , de Kitti azt mondta hogy ő majd ki nyitja. Le futott a lépcsőn és ki nyitotta:
Kitti szemszöge:
-Ó szia Nick!-mondtam undokan
-Szia Kitti! Stella itthon van?-kérdezte
-Igen itthon , de te mit keresel itt? Mit akarsz?-kérdeztem
-Hát úgy volt hogy ma át jövök megint!-mondta
-Ja tényleg! De inkább most halasszuk el jó? -kérdeztem
-Miért mi történt?-kérdezte
-Áh semmi csak meg látott a moziban egy lánnyal és egy kicsit szomorú lett! Nem mintha féltékeny lett volna!-mondtam
-Ja értem! Miért zavarja az hogy ha a barátnőmmel megyek moziba?-kérdezte
-Ja szóval a barátnőd?-kérdeztem
-Igen az! De most akkor megyek!-mondta és el ment
Hallottam hogy fut fel hozzám és el mondta hogy igen az a lány a barátnője és el ment. A következő pár másodpercben nem is tudtam gondolni Nickre. Sőt el is felejtettem. El mentünk vásárolni a Kínaiba ahova nem szokásom sokszor járni , de Kitti azt mondta , hogy jó hely. Hát el mentünk és tényleg nem volt rossz hely. Fel próbáltam nagyon sok pólót és farmert. Vettem is 7 pólót és 2 farmert. A farmerok nem nagyon tetszettek. Nem az én ízléseim voltak. Oda mentünk a pénztároshoz , hogy kifizessük amiket vettünk. Közben meg láttam egy nőt amint jött be a boltba és hozott magával egy saját táskát és láttam , hogy pakolja bele a szebbnél , szebb ruhákat és farmerokat és kifut vele. Szóltam a biztonsági őrnek ( nem is értem hogy vehették fel amikor nem is figyeli a rablásokat) na szóval szóltam neki és gyorsan utána futott. De nem bírta sokáig:
-Hé csajok! Nem akartok segíteni elkapni?-kérdezte
-De miért is ne!-mondtuk mind ketten és neki álltunk futni!
El kaptuk a tolvajt. Úgy hogy befutott egy parfümös boltba és a rendőr be ugrott a bolt ablakán és minden parfüm szét tört. Na mindegy nem lett belőle tragédia. Nagyon jó volt az a nap. Egy embert sikerült bejuttatni a sittre. Utána meg köszönte a rendőr hogy figyelmeztettem a rablásra. Haza mentünk és el meséltük ez a történetet anyának is. Csak röhögött az egészen. Föl mentünk a szobámba és Kittinek támadt egy ötlete:
-Hé! Mi lenne ha át hívnánk a srácokat akikkel ezelőtt héten felelsz vagy merszt játszottunk?!-kérdezte
-Remek ötlet! - és azzal a kezembe vettem a telómat és fel hívtam őket.
Azt mondták hogy 1 perc és itt vannak. Gyorsan rendet raktunk a szobámba és máris jöhettek a fiúk. Jöttek is. Ki nyitottam nekik az ajtót és egyből a nyakamba ugrottak. 5-en jöttek. Osztálytársaink. Köztük van egy srác Look akit nagyon bírok. Mindig bajba kerül a hülyeségei miatt. Mindig viccelődik. Nagyon bírom. Elvileg belém van esve , de nem az én esetem. A fiúk nevei pedig:-Look
-David
-Adam
-Ben
-Justin
Mutatok róluk egy képet. Az első David:
és Ő pedig Justin:Na kezdődhetett a játék. Persze Look kezdte:
-Ömm Stella! Felelsz vagy mersz?-kérdezte
-Merek!-mondtam határozottan
-Jó akkor menny át Nickékhez és mond meg Nicknek hogy nem akarod többet látni! Vagy adj nekem egy puszit! Vagy keringőzz velem az út közepén! Ennyi lenne!-mondta
Az első feladatnál nagyon meg döbbentem!
-Hát Look inkább a másodikat csinálom meg!-mondtam undorodva
-Oké!! -mondta és nyomtam az arcára egy pici puszit!
-Hé!! Ez nagyon kevés volt!-mondta
-LOOK!!!-mondtam dühösen
-Oké jól van na!-mondta
-Akkor most én jövök! -mondtam boldogan!
Egész este ezt játszottuk. Míg azt nem mondja nekem Adam hogy:
-Stella felelsz vagy mersz?-kérdezte
-Merek!-mondtam
-Oké akkor menny ki és fuss át az út testen oda , vissza , oda , vissza ezt 5-ször!-mondta Adam
-Ez nem veszélyes kicsit?-kérdezte David
-Nem , nem az! Hisz észre vesszük ha jön egy kocsi!-mondta Adam
-Igaz!-mondta Ben
-Én benne vagyok!-mondta Justin
Hát akkor mennyünk.Ki mentünk az útra , de közben anya figyelmeztetett kétszer is hogy vigyázzak az autókkal. Nem vagyok már kislány. Tudok magamra vigyázni.Hát ki mentünk és neki álltam futni. Már 4-nél tartottam mikor nem vettem észre (meg senki sem) hogy jön egy kocsi. Asszem éppen telefonált vagy beszélt hozzá valaki vagy nem is tudom , de valami ilyesmi volt. Szóval éppen jött és én futottam gyorsan vissza , de túl későn mert az autó át ment mind két lábamon. Nagyon szörnyű volt. Csak a fájdalomra tudtam gondolni. A többiek is csak néztek rám. Egyedül Kitti, Ben és David jöttek oda hozzám. De ők is könnyes szemmel. A többiek gyorsan telefonáltak a rendőröknek és a mentősöknek. Kitti , Ben és David próbáltak lassan meg fordítani , de nem tudtak mert nagyon fájt nekem.:
Így voltam a lábam egybe volt csavarodva és úgy ment át rajtam a kocsi. Nagyon fájt.:-Hé fiúk segítsetek már!-kérlelte a fiúkat Kitti könnyes szemmel
-Oké megyünk!-mondták nagyon segítő készen és aggódva
-Áh ne hagyjátok abba kérlek!-mondtam nekik
-Oké hagyjuk abba majd a mentősök felemelik!-mondta Kitti sírva
Meg jöttek a mentősök és nem tudtak felemelni mert hogy nehogy még több fájdalmat okozzanak nekem így meg kérték a mentősök , hogy David emeljen meg. David benne volt. David gyengéden felemelt és lassan rá rakott a hordágyra. A mentősök meg köszönték Davidnak hogy segített és persze anya is meg köszönte neki. Mert arra ott lett anya is. Nagyon sokat láttam sírni. Mikor toltak a mentő autóba vissza néztem kicsit és láttam hogy Kitti utánam akar futni , de Ben vissza tartja. Anya ott volt mellettem és nagy meglepetésemre David is ott volt. Mert hogy azt mondták neki a mentősök hogy: Ilyen meg bízható emberre mindig szükség van és hát Ő is velem jött. Be vittek egy orvoshoz és ott hagytak vele. Meg ütögette a lábaimat mint valami őrült és én csak jajgattam. Mert nagyon fájt. Úgy ütögetett mintha utálna. De ez nem lehet mert nem ismer és én sem őt. Mostanáig. Be vittek egy szobába ahol volt egy ágy. Davidre megint szükség volt. Át emelt arra az ágyra és ott maradtam. De anya ott maradt velem , viszont Davidnek menni-e kellett. El köszönt tőlem és el ment.
-Kicsim! Meg mondtam , hogy vigyázz az autókkal. -mondta dühösen
-Igen tudom! De nem figyeltem hogy jön és amikor észre vettem akkor már nem tudtam vissza futni!-mondtam majdnem bőgve
-Aj kicsim! -mondta anya sírva
Benyit egy orvos és azt mondja hogy: 2 hétig vagy több hétig benn kell maradnom a kórházba. Meg kérte utána anyát , hogy mennyen el. Nem maradhatott itt bent velem , de minden nap meg látogatott. Egy nap bejön hozzám Kitti. :
-Szia Stella!-mondta Kitti
-Szia Kitti! Hát te?-kérdeztem
-Na mi van ? Már be se jöhetek a legjobb barátnőmhöz a kórházba?-kérdezte
-De igen nem úgy értettem!-mondtam
-Akkor jó.-mondta
-Na és mi van veletek?-kérdeztem
-Áh semmi! Na és veled? -kérdezte
-Velem se több!-mondtam
-Fú nem akarom látni többet Adamet !-mondta
-Nem az ő hibája!-mondtam
-De igen az övé!!-mondta dühösen
-Ha bejön hozzád meg látogatni téged akkor vágd fejbe a gipszeddel!-mondta
-Hát köszi , de inkább nem! Mondom nem az ő hibája! Hisz mindenki benne volt hogy csináljam meg.-mondtam
-Még te is!-mondtam
-Igazad van! Akkor vágj most engem fejbe!-mondta
-Nem te hülye! De nagyon aranyos vagy hogy ilyeneket mondasz.-mondtam
-Ó ez csak természetes.-mondta
Azzal megölelt volna , de nem tudott. Sajnos. Olyan mérges lettem. Na mindegy menni-e kellett Kittinek. El ment és megint egyedül maradtam. Pár órával később bejön hozzám egy ápoló nő. Inkább ápoló lány. El kezdett velem beszélgetni. Meg kérdezte tőlem hogy hogyan törtem el a lábaim. Én el mondtam neki meg azt is hogy van egy legjobb barátnőm Kitti. El mondtam neki az összes történetünket amiket együtt csináltam Kittivel. Csak röhögött velem együtt az egész történetünkön. Jó barátnőm lett oly hirtelen. De ezt nem mondtam el Kittinek nehogy féltékeny legyen és bedurcizzon rám. Azt nagyon nem szeretném. Szóval ez az ápoló lány nagyon kedves volt velem. Asszem úgy hívták , hogy: Demi. Mindig be jött hozzám reggelente, délután, és este. Egy nap bejött hozzám Kitti és azt mondta hogy David nagyon aggódik értem és mindent meg tenne csak hogy haza juthassak és ma bejön hozzám látogatóba. Fú ez nagyon jól esett.Kitti el ment és utána egy félórával bejött David. Le ült az ágyamra és kérdezősködni kezdett, hogy például jobban vagyok-e? Mit csinálok ha haza megyek? Vele fogok-e majd felelsz vagy merszt játszani? Az elsőre tudtam válaszolni! A másodikra nem! A harmadikra is tudtam! 1-re: igen jobban vagyok. 2: Azt nem tudom. 3: igen fogok
Bejöttek az orvosok valami vizitelésre vagy mire. Davidnek el kellett mennie. De azt mondta hogy még be jön hozzám. Rá jöttem hogy mi az a vizitelés az az amikor meg nézik hogy rendszeresen be vettem-e a fájdalom csillapítókat vagy meg mérik a lázam. Ennyi nem is olyan vészes. Viszont be rendeltek nekem egy nagyon szigorú nőt akit arra kértek hogy minden reggel 7 kor ébresszen fel és hozza nekem mindig a gyógyszereket. Mindig be jött már nagyon idegesített. Mindig úgy üvöltött hogy keljek fel. Jó egy kicsit nehezen kelek , de attól még nem kell ordítani. Holnap lesz a szülinapom. Juhéjj ! Este még túl kellett élnem ezt a nőt. Akkor is bejött hogy nincs-e szemét a szekrényemben. Ajj. Na mindegy.El jött a nagy nap a szülinapom. Már reggel 8 kor itt bent volt nálam anya. Azt mondta hogy azt adta volna szülinapomra hogy el megyünk az Adriai tenger partra , de mivel el van törve mind két lábam így nem tudtam volna jól érezni magam. Ezért nem ezt adta a szülinapomra hanem egy olyas valamit amit nem tudott ide behozni. Egy lovat kaptam!!!! Egy igazi lovat !! Úgy örültem neki amikor meg hallottam. Mutatom a képét :
Hát nem édes? Csak ezt az egy képet hozta be anya , de nem baj. Ha meg gyógyulnak a lábaim akkor egy csomót fogok rajta lovagolni Kittivel mert neki már van egy 2 éves lova. A neve pedig: Amika! Olaszul azt jelenti: barátom. Nagyon tetszik a lovam. Sajnos anyának mennie kellett a munkahelyére. El köszöntem tőle és még egyszer meg köszöntem a lovamat. Utána be jött hozzám Kitti és le ült az ágyamra és azt mondta:-Szia Stella! Ma van a legszebb nap! Az én születésem után.-mondta
-Ó köszi.-mondtam
-Ömm hozdtam neked valamit! Nem a legnagyobb ajándék , de erről remélem majd mindig eszedbe jutok.
Ekkor oda adja nekem ezt:
-Hát igen tudom nem nagy szám , de nekem már most sokat jelent!-mondta
-Ó Kitti! Ez gyönyörű! Nekem is nagyon sokat jelent már most.-mondtam boldogan
-Fel rakjam neked?-kérdezte
-Igen kérlek.-mondtam
Nagyon örültem neki. Csak az volt a gond ,hogy én is ilyesmi nyakláncot akartam venni Kittinek a szülinapjára ami a következő hónapban lesz vagyis Júliusba. Vasárnap volt. Holnap suli , de ugye bár én nem tudtam menni így meg kértem Kittit , hogy hozza el nekem a házit. De azt mondta , hogy holnap nem tudja el hozni a házimat mert megy a lovastáborba be segítenie a dolgozóknak. De szerencsére csak holnap megy. El kellett mennie Kittinek mert jött még 4 látogatóm + 1 a nővérem tehát 5-en jöttek. El köszöntem Kittitől és utána csak úgy rohamozott be a többi 5 ember. Hát kitaláljátok , hogy kik voltak azok? Hát a nővérem: Kéti
Look
Adam
Ben
és Justin
Ők jöttek be. Jól tudták , hogy ma van a szülinapom és hoztak is be nekem ajándékot. Nem értettem , hogy David miért nem jött be. Nem az ajándék miatt mondtam csak őt hiányoltam. Hát Look hozott nekem egy ilyen virág csokrot:
Nagyon szép volt. Meg is köszöntem neki úgy , hogy megöleltem ami neki csak jó lehetett. Adamtől meg kaptam egy lópatkós fülbevalót és egy lovas ágy neműt:-Sziasztok ! Hát ti?-kérdeztem
-Mi bejöttünk hozzád , hogy adjunk neked még valamit!-mondta anya
-Tényleg? Este fél 10 kor?-kérdeztem
-Igen mert én ilyen tájban értem rá meg szerintem anyukád is!-mondta David
-Nos én már adtam neked egy lovat , de egy valamit nem ami nagyon fontos egy szülinapon. A tortád:
és egy kutyás pólót:
és legvégűl pedig egy nyerget kaptam Davidtől:-Hé! Ideje lenne menniük. -mondta az ápoló nő
-Hát akkor holnap találkozunk! Szia kicsim.-mondta anya
-1 perc csak had köszönjek el!-mondta David
Köszönés képen egy puszit nyomott az arcomra. Kívülről talán nem látszott , de belülről örültem , hogy adott egy puszit. Utána csak azt láttam , hogy kimennek az ajtón.
Anya és David szemszöge:
-Köszönöm , hogy bejöttél Stellához.-mondta anya
-Szívesen Heni és megölelte!-mondta David
Aznap este azzal a párnával aludtam amit kaptam Davitől. Nagyon puha volt és jól el tudtam aludni rajta.
Másnap reggel:
Reggel be jöttek hozzám az orvosok és azt mondták , hogy most meg fogják nézni a lábaim és be vittek a műtőbe. Bevittek le vették a gipszet, meg mozgatták a jobb lábamat és azon nem éreztem fájdalmat , de viszont amikor a balt meg mozgatták az nagyon fájt. Azt mondták utána , hogy a jobbnak semmi baja mert valószínű , hogy azon nem ment nagyon át az autó. Csak a bal lábamon éreztem fájdalmat. Azt mondták az orvosok , hogy a bal lábbal van csak gond. Úgy hogy minden kép benn kell még maradnom a kórházban még pár napig. Utána vissza vittek a szobámba. Nagyon fájt a lábam. Át öleltem azt a macit amit Davidtől kaptam és próbáltam elaludni. Hát sikerült is.
