-Remek!! Egy csomó disznó között fogunk aludni, és beszélgetni!!-mondtam idegesen
-Hát legalább nincsenek olyan sokan!!-mondta
-Hogy lehetsz ilyen nyugodt?? Nem értük el a gépet, nem értettem azt amit az az ember mondott aki haza juttatott volna minket és egy csapat disznó között vagyunk és leszünk még vagy 7 órán át!!-mondtam kiabálva az idegesség miatt
-Tudod azért vagyok ilyen nyugodt mert tudom, hogy úgy is haza kerülünk egyszer valahogy, na és persze azért is vagyok nyugodt mert legalább veled utazhatom be a világot haza fele!!-mondta
-Jajj David olyan aranyos vagy!!!!! :D Köszönöm!!-mondtam és megöleltem! Na jóó egy csók is elcsattant! :D
Nos, már olyan 10 óra lehetett mikor megálltunk hirtelen! Ki néztem és láttam hogy egy farmon vagyunk. Gondoltam hogy a disznókat akarta be vinni a farmra az az ember aki "szállít" minket. Hallottuk hogy jön hátra felénk az az ember így gyorsan kiszaladtunk a kamionból és egy nagyon vastag fa mögé bújtunk ,de egy lány észre vett minket az ablakból és gyorsan el szaladtunk az istállók felé és egy lovas istálló mögé bújtunk el. Volt abban az istállóban vagy 5 darab ló.:
-Hüüü ezt megúsztuk!!!-mondtam és neki dőltem az istállónak
-Az nem olyan biztos!! Közelít felénk egy kislány!-mondta David
-Óhh ne! Most mit csináljunk??-kérdeztem
Nagyon kétségbe voltam esve!! Volt is rá okom mert észre vett minket az a kislány és felénk tartott!! Egyszer csak el kezdett zuhogni az eső és megszólalt a kislány:
-Ti meg kik vagytok??-kérdezte nagyon aranyos hangon és egy hosszú botot tartott felénk
-Ömm mi csak erre jártunk és elkezdett zuhogni az eső és gyorsan elbújtunk az eső elöl!-mondtam
-Igen így történt!! Amúgy hogy hívnak??-kérdezte David
-Kim Olsonnak hívnak!! Titeket??-kérdezte
-Én Stella Hart vagyok!-mondtam
-Én David Mendler!-mondta
-Oké, most hogy tudom mi a nevetek és elég kedvesnek tűntök így segítek nektek rejtőzködni az eső elöl!! Bár itt is jól meg vagytok de meg fáznátok ide kint!!-mondta (jajjj olyan aranyos volt , olyan 4 éves lehetett vagy inkább 3)
-Ó nagyon köszönjük!! De hova akarsz minket vinni??-kérdeztem
-Hát a szobámba!!-mondta Kim
-A szobádban még észre vennének a szüleid!!-mondta David
-Nekem nincsenek rendes szüleim árva vagyok!! De a nevelő szüleim nagyon kedvesek és nem hinném hogy elküldenének benneteket!!-mondta és közben meg fogta a kezünket és vezetett a házuk felé. Meg álltunk az ajtónál:
-Jahh azt elfelejtettem mondani hogy a nevelő apám egy kicsit szigorú úgy hogy csak előle kell majd bujkálnotok!-mondta
-Ömm semmi baj majd megoldjuk!!-mondta David
-Igen nem lesz semmi gond!!-mondtam
-Oké akkor ne is a bejárati ajtón menjünk be hanem ugorjunk be a szobám ablakán!!-mondta Kim
-Ömm oké!-mondtam
Be mentünk és ott elbujtatott minket a szekrényébe mikor betoppant a nevelő apja aki a kamion sofőr volt:
-Hé David!! Kimnek a nevelő apja a kamion sofőr!!-mondtam halkan
-Én is látom!!-mondta
-Mi folyik itt?? Zajt hallottam és miért vizes a ruhád és a hajad??-kérdezte a kamion sofőr Kimtől
-Semmi!! Óóó csak ki esetem az ablakon és vizes lettem mivel esik az eső!!-mondta Kim
-Ki estél az ablakon?? Aztán mégis hogy??-kérdezte
-Hát úgy hogy kiesett a kis táskám az ablak párkányról és el akartam kapni de ki estem!-mondta
-Áh értem!! Mindjárt vissza jövök még!!-mondta és kiment az ajtón
Azt hittem sose érjük meg hogy kimegy:
-Hüüü ez aztán a meleg helyzet!!-mondta David
-Az!! De mindjárt vissza jön úgy hogy ki kell mennetek az istállóhoz mielőtt észre venne!-mondta Kim
-Remek ötlet!-mondta David
-Ne David várj!! Mi lesz veled ha itt hagyunk?? Ugye nem szokott megverni??-kérdezte
-Nem meg leszek!! Tényleg csak mennyetek gyors!!-mondta szipogó hangon
-Jól van akkor menjünk!! De ha bármit is akarna veled tenni akkor kiabálj egy nagyot és azonnal itt leszünk jóó??-mondtam
-Csak kiálts egy nagyot és az ablaknál leszünk!!-mondta David
-Nem kell aggódnotok!!-mondta
-Jól van akkor sziia!-mondtam
-Szia!!-mondta David
Ki ugrottunk és gyorsan futottunk az istállóba!:
-Szegény kislány!!! Én úgy sajnálom!!-mondtam
-Én is!! De mit tehetnénk!!-mondta David
Aztán bejött Kimhez az anyukája és megölelte és elkezdett sírni. Nem értettük mi történhetett.:
-Én oda megyek és meg kérdem hogy mi történt!-mondtam
-Jó én is megyek!!-mondta David
Oda mentünk és be kiáltottunk:
-Héé! Ha szabad meg kérdeznem mi történt??-kérdezte David
-Hát maguk meg kik??-kérdezte az anya
-Ne bántsd őket!! Én találtam rájuk az istálló mögött! Bujkálnak az eső elöl!-mondta Kim
-Igen így volt!-mondtam
-Hát oké de miért jöttetek ide??-kérdezte
-Hát Kim!! Neked se mondtunk igazat!! Nem az eső elöl bujkálunk hanem a nevelő apukád kamionjából ugrottunk ki ide! Franciaországból jövünk és leszálltunk valahol csak nem tudjuk hogy hol és a gép ott hagyott minket és csak ezen a kamionon volt olyan felirat hogy Amerika és mi Amerikába szeretnénk eljutni mert ott lakunk!-mondtam
-Hüü gyerekek!! Ti Amerikaiak vagytok??-kérdezte az anya
-Igen, de nem mehetnénk be majd meg fagyunk ide kint!-mondta David
-De persze bejöhettek csak ha a férjem bejön gyorsan ugorjatok ki!!-mondta
-Akkor inkább be se megyünk hanem az istállóba alszunk!!-mondtam
-Ahogy akarjátok!! De várjatok adok nektek 2 takarót!-mondta Kim
-Nézzétek elállt az eső!!-mondta az anya
-Na akkor futunk is!!-mondtam
Be futottunk a lovak közé! Jah mutatok egy képet Kimről:
-Enyém az a széna halom!!-mondta David
-Minek az neked??-kérdeztem
-Hát azon fogok aludni!!-mondta
-Ó értem!!-mondtam
Másnap reggel:
Nagy nyak fájással keltem!!! És hiányzott anya reggelije is!!:
-Jó reggelt David!-köszöntem de úgy látszik magamnak mondtam mert még nem volt ébren
Be néztem Kim szoba ablakán és láttam hogy ébren van és nézi a tv-t. Nem akartam meg zavarni úgy hogy elmentem onnan. Hátra néztem az udvarra és láttam hogy kint vannak a lovak és oda mentem hozzájuk. Olyan szépek voltak.
-Minek kellett beugornunk megint??-kérdezte David
-Mert most indul el Amerikába!!-mondtam izgulva
-Jah kössz hogy nem hagytál ott!!-köszönte meg
-Miért hagytalak volna ott??-kérdeztem
-Jó mindegy hagyjuk ezt mert jön a kamionos ember!!-mondta
-Na jó egy hangot se adj ki!!!-mondta
Egy pillanatra meg állt bennem az ütő!! Azt hittem észre vesz minket. De szerencsére nem vett minket észre!! A következő pillanatban elindultunk. Abban a pár napban csak utaztunk és csak néha-néha álltunk meg tankolni de semmi többre. Úgy 5 nap elteltével: Reggel volt és felébredtem és láttam egy úti táblát és az volt rá írva hogy: AMERIKA !! Olyan boldog voltam! Azonnal felébresztettem Davidet.:
-David ébredj!! Itt vagyunk Amerikában!!-mondtam lelkesedve
-Na ne! Biztos csak ugratsz!!-mondta álmosan
-Nem!! Ez most komoly!!-mondtam
-Tényleg?? Nos akkor ebben az esetben Jeee végre itt vagyunk!!-kiabálta
-Pszt!! Még meg halja a sofőr!!-pisszegtem le
-Ó bocs!!-mondta
Hirtelen meg láttam azt a hidat amiről mindig a suliba szoktunk menni és onnan nem messze van Davidék háza így:
-David!! Nézd ott az a híd!-mondtam
-Tényleg ! Na ugorjunk ki!!-mondta
-Na de okos vagy!!-mondtam
Ki ugrottunk és rám tört a láb fájás! Pont az arra a lábamra ami el volt törve:
- Ó-ó! David!!-mondtam pánikba esve
- Mi a baj??-kérdezte
-Nagyon fáj a lábam!! Az ami el volt törve! Most mit csináljak??-kérdeztem
-Nem gond viszlek!!-mondta és felkapott
Hazáig futott velem. Meg láttuk Davidék házát és annyira boldogok voltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése